Zsámbéki Színházi Bázis
A romtemplomtól a bázisig
Norvég Civil Alap

2002. július 26.
Ötvösök akkor és most

Ötvösművészeti kiállítás nyílt Zsámbékon. A művelődési házban berendezett tárlattal új hagyományt szeretnének teremteni a szervezők: céljuk, hogy ezentúl minden évben más és más alkotók mutathassák be munkáikat a nyári színházáról és egyházzenei koncertjeiről már ismert településen.

Ötvösművészeti kiállítás nyílt Zsámbékon. A művelődési házban berendezett tárlattal új hagyományt szeretnének teremteni a szervezők: céljuk, hogy ezentúl minden évben más és más alkotók mutathassák be munkáikat a nyári színházáról és egyházzenei koncertjeiről már ismert településen.


Ha az ember fesztivált szervez, célszerű találnia egy alapmotívumot, amely köré rendezi az eseményeket. A zsámbéki romtemplom ilyen. Aki nyaranta ellátogat ide, nem pusztán a kővé vált középkort láthatja benne. A gótikus építészet alkotása különleges atmoszférát teremt a kortárs színházi fesztivál számára csakúgy, ahogy múlt és jelen szellemi hagyományát kapcsolja egybe a több hétig zajló egyházzenei koncertsorozat is.

Az idén húszéves zsámbéki szombatok kitalálója és szervezője, a színházigazgató és művelődésiház-vezető Mátyás Irén most a képzőművészeti eseményeknek keresett vezérgondolatot. Voltak ugyan kiállítások Zsámbékon eddig is, de hagyományokra való utalás nélkül, ez alkalommal viszont Mátyás Irén és az itt élő Soltész György ötvösművész megtalálta a múltbéli gyökereket. A Nemzeti Múzeum féltett leletei közt őrzi egy kelta temetési szertartásokhoz használt kocsi kovácsoltvas díszítményekkel ékes részeit, egy aranyozott korpuszt az 1100-as évekből, és két gazdagon díszített XII. századi aranyozott bronzzablát. (A zabla összefonódó sárkányos motívuma a templomrom egyik épen maradt gótikus oszlopfőjén szintén látható.) Régmúlt korok zsámbéki ötvössége előtt is tiszteleg tehát a kortárs kiállítás, amely augusztus 20-ig látható a művelődési ház barokk kamaratermében.

A posztamenseken Juhász Árpád, Nagy János, Nagy József és Soltész György munkái láthatók, jobbára szobrok, kisplasztikák. Annak idején az Iparművészeti Főiskolán Borsos Miklós műhelyében "bújtatott" képzőművészeti oktatás folyt - emlékezik Soltész György. A szocializmus évtizedeiben sajátos volt az ötvösök helyzete, e területen ugyanis nem vették olyan szigorúan a politikai mondanivalót, mint a "nagy" képzőművészetben. A mesterek minden különösebb eszmei üzenet nélkül készíthettek kisméretű szobrokat, térbeli formációkat. Márpedig az ötletekre szükség volt, mert az ötvösök akkoriban nem juthattak hozzá a munkájuk alapanyagául szolgáló nemesfémekhez és drágakövekhez, rákényszerültek tehát, hogy rézből és ötvözeteiből kalapálják ki a kívánt alakzatokat. A szükség megújulást hozott, Kelet-Közép-Európában kialakult az ötvösség sajátos formakultúrája - hangsúlyozta a kiállítást megnyitó Schrammel Imre keramikusművész.

A tárlatot a szervezők délutáni szakmai szimpozionnal kapcsolták egybe, amelyen ezentúl minden évben szeretnék vendégül látni a szakma honi és környező országokból érkező képviselőit.

A tárlatot szervező Soltész György zsámbéki műterme szintén nyitva áll az érdeklődők előtt. Kalapácsok, lemezhengerek, dróthenger, reszelők, fogók, forrasztópisztolyok és más szerszámok várják, hogy a látogatók szemügyre vegyék, miként dolgozik velük az ötvös.
Forrás: www.nol.hu
Linkek

© 2020. Zsámbéki Színházi Bázis - THEATER Online - theater.hu

A Zsámbéki Színházi Bázis hivatalos honlapját a

http://zsambekiszinhaz.hu/

címen éri el.

 

Ezen az oldalon - a kis ablakot bezárva - a Bázis és jogelődjei korábbi évadairól talál információkat.