- Mikor és milyen előadással jártál először a Zsámbéki Bázison? Hogyan történt, hogy a ti előadásotokról nevezték el a fő hangárt Passiónak? 

Horváth Csaba: A Passió című volt az első előadásunk ott, akkor nyílt az a Hangár, mi nyitottuk még a Közép-Európa Táncszínházzal.

Fotó: theter.hu -Ilovszky Béla

Pálffy Tibor (Passio)

Antall Csaba zseniális teret álmodott, nagyon szerettük minden pillanatát a munkának Irénnel együtt. Néhány év múlva felújítottam ezt a darabot a frissen alakuló társulatommal, a Fortéval Evangélium címmel. 

- Milyen munkáid voltak később Zsámbékon és milyen volt visszatérni ide? 

HCs: Mindig hazajöttünk, de nem volt az a nyári üdülőtelep művészeknek, ahol jókat lehet korzózni délutánonként. A Bázison a körülmények nagy kihívásokra késztettek, dolgoztunk keményen, Irénék is, mi is. Játszottuk itt a Tavasz ébredését, az Evangéliumot és a Ne kíméld akit szeretsz című darabot, amit Hajdú Szabolcs rendezett. 

- Azóta lett egy osztályod is, akikkel bemutatjátok a Toldit július 11-én és 12-én. Hogyan jellemeznéd ezt a társaságot és miért a Toldira esett a választásotok? 

HCs: A Színház- és Filmművészeti Egyetemen a fizikai színházi szakos osztályom egyaránt részesült mozgás, zene és prózai színészi oktatásban. Néhányan koreográfusként és néhányan rendezőként is dolgoznak.

A Toldi-val szerettem volna Arany János csodálatos nyelvezetét kortárs színházi milliőben hallatni, leporolni azt, amiről maximum.annyi jut az emberek eszébe, hogy "hé paraszt,melyik út megyen itt Budára?" 

- A nagy füzet közönségsiker volt és most Zsámbékon is látható lesz 13-án és 14-én. Miért esett a választásod erre a műre legutóbb?

Fotó: theter.hu -Ilovszky Béla

Simkó Katalin, Krisztik Csaba, Nagy Norbert

HCs: Úgy éreztem, a Nagy Füzet (Ágota Kristóf regényéből készült Erick Aufderheyde azonos című színpadi változata nyomán. A szerk) nagy lehetőség, hogy egy olyan színpadi nyelven legyen adaptálva, amelyen mi beszélünk. 

- Mi a legjobb emléked és mi a rémálmod Zsámbékkal kapcsolatosan? 

HCs: Jó élmény rengeteg van. A rémálom: a Passió olyan színpadon játszódott, ami liszttel volt felszórva és fertőzést kaptunk, az egész társulat velem együtt. Az utolsó előadás után, másnap reggel utaztam Athénba egy három hónapos munkára, na az rémálom volt. 

- Szerinted milyennek kellene lennie a szabadtéri színháznak itt? 

HCs: Mátyás Irénhez, az ő rendületlen és következetes munkájához méltó helynek kéne lennie, komoly támogatással. Irénnel egyébként volt egy dédelgetett tervünk, hogy a Forte Zsámbéki székhelyű társulat lesz, ami sajnos, mint annyi minden más, nem sikerült.