A fiatal Iulius Caesart kalózok ejtik fogságba Míg a váltságdíjért menesztetett szolgák összeszedik és visszatérnek a horribilis mennyiségű pénzzel, Caesar 40 napot tölt a kalózok rejtekhelyéül szolgáló szigeten. A kalózok vezére hamar felismeri képességeit; rendkívüli intellektusát, éles világlátását, kíméletlen emberismeretét, vezetői agilitását. Elhatározza hát, mindent elkövet, hogy meggyőzze Caesart: maradjon velük, s legyen az utódja. De nem csupán kalózhajók és pár tucat ember feletti hatalom utódlásáról van szó. Egy egész születőfélben lévő birodalom fennmaradása a tét. A kalózok ugyanis államalapításba kezdtek. Mely államnak szilárd rendszere, ideológiája, struktúrája van. Jövője is. Az utánpótlás, az eljövendő nemzedék elszórtan szunnyad megannyi város "keltetőiben" ideológiai képzésben részesülten. Csak fel kell majd ébreszteni őket.

Hogyan lép valaki a zsarnokság útjára? Milyen motivációi vannak egy rettegett uralkodónak? És végül, milyen köztársaság lesz az övé? Szálinger Balázs drámája a társadalmi rend és rendszer semmibevételét, az attól való elfordulást, az idealizmust és barbárságot, egy diktátor és egy diktatúra születését dolgozza fel. A történet az ifjú Gaius Julius (későbbi Julius Caesar) fiatalkori kalózfogságából indul ki. Horváth Illés első rendezésében a színészválasztás, a zene és maga a helyszín is telitalálat: az elhagyott, funkcióját vesztett katonai bázis egyik csarnoka jeleníti meg az emberrabló kalózok rejtekhelyét.

A 2016-os évadban megszületett, nagy sikerrel játszott előadás hazatérése a Bázisra.