A Színház- és Filmművészeti Egyetem másodéves színházrendező – fizikai színházi koreográfus osztálya egy zsámbéki kéthetes intenzív munka keretében foglalkozik Liszt Ferenccel.
A Színház- és Filmművészeti Egyetem másodéves színházrendező – fizikai színházi koreográfus osztálya egy zsámbéki kéthetes intenzív munka keretében foglalkozik Liszt Ferenccel.
A feldolgozás három aspektusa: a magánszféra, a zeneiség és a film
Magánszféra:
Liszt Ferenc élete szerelmektől tarka. Utazásain körülrajongták a nők, sosem volt egyedül. Marie d’ Agoult, avagy írói álnevén Daniel Stern, a francia irodalom jeles női képviselője volt. Elhagyta jóval idősebb férjét, hogy összeálljon Liszttel. Három gyermekük született (közülük egyik Cosima, akinek második férje Wagner lett). Később Liszt egy táncosnő miatt elhagyta Marie-t, aki egy regényben hozta nyilvánosságra Liszttel való kapcsolatának minden részletét, ennek címe: Nelida. Továbbá bőséges anyaggal szolgálhat, a grófné Boldog és boldogtalan éveim Liszt Ferenccel címet viselő emlékirata.
Az emlékiratok mellett fontos adalékokkal szolgálnak Lisztnek a művészek helyzetéről, Chopinről, a cigányzenéről szóló írásai is.
Mindezek alapján az előadásban, zongoraműveit felhasználva performansz-szerűen megidéződik alakja (a fizikai színház sajátosságait felhasználva) szöveggel és mozgással is, a helyszín különös sajátosságait is követve.
Zene :
Liszt Ferencnek Weimar előtt egyáltalán nem volt hangszerelési gyakorlata. Weimarban azonban egy zenekar élére került, ahol már szabadon kísérletezhetett a hangszereléssel, a zenekari hangzás alakításával. Itt született meg első szimfonikus költeménye, az Amit a hegyen hallani (eredeti címe- Ce qu'on entend sur la montagne), amit Victor Hugo azonos című verse ihletett. A versben Hugo a természet szeretetéről vall, az örök létezés szimbólumaként tekint rá. A mű a természet és az emberi lét párhuzamáról és ellentétéről szól. Az előadás létrehozói a zenét és a verset akarják egymás mellé illeszteni, az egységüket, különbségüket boncolgatni. A zenemű programját Liszt így fogalmazta meg: „A költő két hangot hall: az egyik mérhetetlen pompával zengi az Úr dicséretét - a másik tompa, telve fájdalommal, sírással és átkozódással. Egyiket a természet mondta ki, a másikat az emberiség! A két hang addig küzd egymással, keresztezi egymást és olvad egybe, míg végül mindkettő áhítatos szemlélődésben oldódik fel és cseng ki."
Film:
A munka harmadik formájához Watlatka Ágnesnek a közelmúltban megjelent Séták Liszt Ferenccel című könyve jelenti az alapot. A költőnő bemutatja azokat a helyszíneket, ahol Liszt Ferenc megfordult. Egyszerre ismertet meg Budapesttel és Liszt életének egy-egy epizódjával.
A zsámbéki munka során egy olyan rövidfilm is készül, amely Watlatka ötletéből kiindulva Liszt Ferenc zsámbéki sétáját mutatja be.
Fiktív séta a természetben, Liszt szemével figyelve a természetben lezajló változásokat
